2015. február 23., hétfő

Magyarország, Csővár, a Sinkár horgásztó, SzG3


A sok kastély után most jöjjön egy újabb horgásztó. Nem is gondoltam, hogy ilyen jól állunk horgásztavakban, de ahogy elvetődök ide-oda, szinte mindenhol akad belőlük egy egy. Itt meg rögtön kettő is. Bár néhány leírás Acsának tulajdonítja, de az interneten a zöme Csővárra teszi, így teszek én is.
Alapvetően azért álltam meg egy rövid időre itt, hogy készítsek néhány fényképet ellenfényben, mert ha ezt a technikát alkalmazza az ember elég érdekes képeket lehet így előállítani. Nem tartom magam teljesen szakértőnek ebben a témában, de már készült néhány viszonylag használható kép így.
De vissza a tóhoz:
"Az egész Észak-pesti és cserháti régióban nem található a Sinkár-tóhoz fogható kiterjedésű és szerencsés fekvésű állóvíz. A Sinkár-tó földrajzilag a Csővári-Rögök, a Nagy-Szór tömbje és az Ecskendi hegytömbök ölelésében fekszik. Számos különleges növény- és madárfaj él a tavon és környezetében. A tározó 1987-es kialakulása óta szinte háborítatlan az élővilág, és ez vonatkozik a benne élő halakra is. Próbahorgászatok során kapitális 15-20 kg-os csukák, 10 kg fölötti süllők, 50 kg fölötti harcsák és 15 kg fölötti pontyok kerültek kifogásra." (forrás: http://www.bojlistavak.hu/Sinkar-to).
Amúgy úgy láttam, hogy a két tó (a nagy és a kicsi) körbe sétálható, de ez nem egy rövid vállalkozás, mert ez az egyik legnagyobb horgásztó Mo-n.

Vissza a főoldalra (katalógus)

 a Sinkár horgásztó
 a Sinkár horgásztó
 a Sinkár horgásztó
 a Sinkár horgásztó
 a Sinkár horgásztó
 a Sinkár horgásztó
 a Sinkár horgásztó
 a Sinkár horgásztó
 a Sinkár horgásztó
 a Sinkár horgásztó
 a Sinkár horgásztó
a Sinkár horgásztó

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magarország, Acsa, a Prónay kastély, SzG3


Acsa, mondhatni a Prónayiak ősi fészke, bár csak a terület török uralom alóli felszabadulása után költöztek ide. Viszont több, mint 200 évig itt helyben laktak. Igen nagy műveltségű család volt, minden generációnak volt olyan tagja, aki országos ügyekben, vagy evangélikus egyházi ügyekben volt vezető szerepben. Maga a kastély kialakítása is a felvidéki kastélyokat idézi: tégla alaprajz, négy saroktoronnyal. Sajnos az állapota nagyon leromlott, de ezzel kapcsolatban van egy jó hírem. A Pest Megyei Közgyűlés határozata alapján a megyében 6 kastélyt újítanak fel és tesznek látogathatóvá. Ezek közül az egyik ez. Biztosan beleesik a programba még a péceli Ráday kastély és a gyömrői Teleki kastély is. A nyomai már a beavatkozásnak látszanak, úgy láttam, hogy a tetőszerkezetet (valószínűleg) felújították, új cserepek vannak rajta.
Szerintem erre még visszatérek, mivel amúgy most nem sok látszik belőle, magas fallal körbe van véve és őrzik is.

Vissza a főoldalra (katalógus)

 a Prónay kastély
 a Prónay kastély
 a Prónay kastély
 a Prónay kastély
 a Prónay kastély
 a Prónay kastély
a Prónay kastély 
az Evangélikus templom

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Acsa/Acsaújlak, az Újlaki (Patay, Prónay) kastély, SzG3


Az elnevezéssel kapcsolatban van némi zavar, a három közül bármelyik előfordulhat, pedig viszonylag új keletű a kastély. 
- ad.1. a kastély acsai, pontosabban acsaújlaki helyű, így az első jogos.
- ad.2. Acsán van egy Prónay kastély, a magyarországi evangélikus egyház akkori egyetemes felügyelője, báró Prónay Dezső lánya, Iphigéne és férje részére építtette, tehát a Prónay név is jó lenne.
- ad.3. Az ifjú ara Patay István vármegyei főispánhoz ment hozzá és miután a férfi ágakról szokták a kastélyokat elnevezni, talán ez lenne a legjogosabb név. Döntse el mindenki, melyik a jobb.
Amúgy nem olyan egyszerű bejutni ide, miután szigorúan be van zárva és csak vezetéssel lehet megtekinteni. Ide is kétszer kellett eljönni, hogy egyszer lássuk. Először decemberben voltunk itt, akkor éppen zártkörű rendezvény miatt zárva volt (bár annak semmi nyomát nem láttuk, de tételezzük fel, nem a téli szünetet akarták megtartani így, hanem tényleg rendezvény volt). Másodszor most februárban. A kapun egy kis fecni volt kitéve, hogy hogy lehet meglátogatni a kastélyt. Szerencsére nem tartották be a kiírás szövegét, mely szerint óránként van vezetés, hanem becsöngettünk és az őr kijött, majd jegyváltás után (1000.- Ft/fő) akkurátusan megmutatta a kastélyt. Bent nem lehetett fényképezni, ezt a részt az őr sem értette teljesen, mivel az internet tele van belső képekkel. A belső részek eléggé érdekes stílusban vannak felújítva, állítólag előkerestek egy csomó régi képet és az alapján próbálták helyreállítani az egész belső részt díszítését. Eléggé érdekes végeredmény született, akár még tetszhet is, úgy végeredményként kellene látni. Ugyanis a kastély még nincs készen. Az, hogy mi lesz belőle, nem igazán látszik, mivel jelenleg nyaranta kreatív táborokat tartanak itt (szállás a parkban, bungalóban), tartanak itt rendezvényeket (rendezvénysátor a parkban, WC az épületben), van török fürdő (a szárny épületben), udvari medence (eléggé nyitott területen, nem biztos, hogy a vendégek ennek örülnek), építészetileg kész vendégszobák szállodához a 2. emeleten (de berendezések nélkül). Mindez eléggé szép UNIÓ-s pénzekből. Cui prodest? (Kinek az érdeke?), vagyis kié a kastély? Erről semmit nem lehetett megtudni. Reméljük az eléggé vontatott hasznosításból valami jó jön ki. Azt viszont jó tudni, hogy az acsai Prónay kastély rajta van azon a hatos listán, amely hat Pest megyei kastély felújítását helyezte kilátásba, mégpedig záros határidőn belül (2016-17?). Erre a környékre rá is fér nagyon, mivel turisztikailag eléggé a periférián van. Az acsai kastélyról majd ott!
Visszatérve a kastélyra, 1907 és 0910 között épült. A csővári várnál már említettem, hogy onnan is sok követ áthordtak ide, ez szemmel láthatóan abban nyilvánul meg, hogy ablak és kapu kőkeretek kerültek a kastélyba beépítésre. 45 után államosították, 1986-ban kastélyszállóként megnyitották. A rendszerváltás után magántulajdonba került.

A Sinkár horgásztó, valamint a Barina horgásztó Acsa felől elérhető, ha Vác felé megyünk, Csővár előtt és után.

Vissza a főoldalra (katalógus)

 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
az Újlaki (Patay) kastély

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Szirák, Teleki-Degenfeld kastély(szálló), SzG3


Végre valami jót is írhatok a magyar kastélyokkal kapcsolatban. Múltkor írtam a bélai Baldacci kastélyról és arról, hogy ott milyen szívélyesen fogadtak és hogy megtekinthettük gyakorlatilag az egész kastélyt. Most itt is ilyen vendéglátásban részesültünk, ráadásul itt sem kellett fizetni semmiért. Maga a kastély igen impozáns, ráadásul igen érdekes a kialakítása, mivel egy domboldalnak épült, így szemből a pincesorral kezdődik az épület, a földszint az 1. emelet és a 2. emeletről hátul a parkba lehet közvetlenül jutni, ennyit emelkedik a domb.
A recepción beköszöntünk, ott adtak egy kis felvilágosítást, hogy mit érdemes megnézni, ezek közül a legszebb a díszterem, de a többi rész is igen szép és valószínűleg eredeti bútorokkal van berendezve. Ezekről készítettem néhány képet. A kastély megtekintése után egy jót sétáltunk az ősparkban, még őzet is láttunk benne. Erre viszont azért egy kis karbantartás ráférne. A park mögött lovarda, itt a szállóvendégek lovagolhatnak is. Az, hogy kik is szállnak meg itt, nem teljesen világlott ki előttünk, mivel a parkolóban nem volt külföldi rendszámú kocsi, magyar meg minek jönne ide, azért a környék és a falu nem túl nagy szám (elnézést a helyiektől). 
Néhány szó a kastélyról: már korábban is állt itt valami kastély, de egy tűzvész azt romba döntötte. Újjáépítése után hozományként került a birtok a Teleki családhoz. Az 1800-as évek végén a Degenfeld családhoz került. A II. VH. után a szokásos fosztogatás áldozatává vált. Volt a Sziráki Állami Gazdaság tulajdonában is, ekkor traktoros iskolát működtettek itt (biztos erre volt a legalkalmasabb). Később a Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet állíttatta helyre és ettől fogva szállodaként működött (1985). Ez volt Mo. első kastély szállodája.

Vissza a főoldalra (katalógus)

a Teleki-Degenfeld kastély
 a Teleki-Degenfeld kastély
 a Teleki-Degenfeld kastély
 a Teleki-Degenfeld kastély
 a Teleki-Degenfeld kastély
 a Teleki-Degenfeld kastély
 a Teleki-Degenfeld kastély
 a Teleki-Degenfeld kastély
 a Teleki-Degenfeld kastély
 a Teleki-Degenfeld kastély
 a Teleki-Degenfeld kastély
 a Teleki-Degenfeld kastély
 a Teleki-Degenfeld kastély
 a Teleki-Degenfeld kastély
 a Teleki-Degenfeld kastély
 a Teleki-Degenfeld kastély
a Teleki-Degenfeld kastély

Vissza a főoldalra (katalógus)